A XX. századi horror királya, akit méltán nevezhetünk Edgar Elen Poe modern utódjának, H.P. Lovecraft neve sokak számára ismerős lehet. Ki már találkozott munkásságával leginkább a groteszk szóval tudná illetni. Egyedi stílusát számtalan novella, film és szerepjáték dolgozta fel. Cikksorozatommal próbálom meg körül ölelni a témát, mint a mélységben megbúvó lény csápja áldozatának testét.
A kísérletező kedvű „Kalandozók” igen nagy választékkal találhatnak borzongató, izgalommal telített társas- és szerepjátékokat a piacon, mint a Hasfelmetsző Jack vagy a Rettegés a Múzeumban illetve a sokak számára ismert és szeretett méltán híres Vampire szerepjáték sorozat. Ezen játékok felépítése igen hasonló a többi kategória alkotásaihoz. Itt is egy kerettörténetbe illesztett világban találjuk meg a számunkra kedvencé vált, vagy legszimpatikusabb karaktert, melynek bőrébe bújva kalandozunk.
„Akkor miért különleges mégis a stílus?” – kérdezheti joggal az olvasó. Amiben egyedül álló – és pontosan ezért a kedvencem – a Hangulat melyet a háttér, egy mesélő, illetve a kalandozó csapat közös munkával hoz létre. A jó kalandmester - legyen a sztori kacifántos, többszörösen összetett, vagy épp pofon egyszerű - célja a szórakoztatás, melyet rettegéssel, sötét árnyakkal, borzongással idéz elő.– Higgyétek el kételkedő Kalandozók, rettegve is nagyon jól lehet szórakozni!
A hangulatfokozás jól bevált módszerei még a sejtelmes zene vagy hangok
sorozata, elsötétített szoba, egy-két pislákoló mécses. Ezek után pillanatok
alatt átérezzük a megszemélyesített karakter helyzetét. Sokszor igazi
jellemjátékot ad a félelem, a rettegés, az, hogy már mi játékosok akarunk kétségbeesetten
kikerülni az aktuális helyzetből.
Egy-egy kaland végén én személy szerint mindig
rájövök, hogy a fantasy játékokban megalkotott és nekünk rontó varázslatos
lények, sárkányok, démonok, egyes esetekben istenek veszedelmes ellenfelek, de
legveszedelmesebb az mikor a Félelem áll velünk szemben, és ellene nem tudunk a
kockákkal találatot vagy sebzést dobni. Lehetőségeink korlátozottak
megpróbálunk elbújni, elszökni előle és akkor elbuktunk, vagy szembeszállunk
vele és megpróbáljuk kijátszani azt. A végeredmény minden esetben egy jó
szórakozás ahol, a mi belső félelmeink törnek elő és kovácsolnak csapatmunkát,
vagy totális káoszt a sztori végére.
Kalandozók kik beléptetek a kapun, készen álltok a folytatásra? …
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése