Nerd társadalom

A kelleténél több időt fordítasz a hobbidra? Sok időt töltesz egyedül? Több barátod van a szájber világban, mint a valóságban? Van egyáltalán barátod? Szívesen hordod nagyapád ruháit és mellé esetleg még hatalmas kerek szemüveged is van? Akkor gratulálok, nerd vagy!

A szó valódi jelentése angolul legkevésbé sem pozitív. Azokat az embereket hívják nerdnek – ejtsd nörd, akiket magyarul mi talán lúzereknek vagy gyíkoknak neveznénk. Az ilyen fiataloknak köztudott, hogy nincsenek barátaik, igazi vesztes alakok, akik nyomorúságos életüket a virtuális világgal kompenzálják. A hobbijuk eltérő, nagy rétegük számítógépes játékokkal játszik, de vannak, akik a képregények, könyvek vagy egyéb más nerdségekben lelik örömüket. Mivel nem túl közkedveltek, legtöbb esetben a kinézetükkel sem foglalkoznak, ezért már első látásra megmondható valakiről, hogy ő bizony egy különálló.

A manóba, annyira nem is jó dolog ez! Hogy lehet akkor, hogy egyre több helyről halljuk azt, hogy valaki ezek ellenére is nerdnek nevezi magát? Mint mindenből, ebből sem szégyelltek a világunkat egy sötét, eldugott szobából uraló világvezérek trendet alkotni. Mondanám ezt első felindulásból, üldözési mániámhoz hűen, mégis inkább leültem kicsit gondolkodni a dolgon. Eleinte az állandó gép előtti kockulás ciki dolognak számított. Ha egy nagymenő meghallotta, hogy WOW-ozol (World of Warcraft) egyből hangos hahotázásba kezdett és téged körbe állva nevetett ki a jól fésült barátaival együtt, majd ment és rúgta a bőrt, amiért a lányok oda voltak. Túlzás? Jó, talán nem volt ennyire vészes a helyzet régebben. Az viszont biztos, hogy ezt a hobbit emlegetve nem lettünk a társaság kedvencei. Régebben, ha azt mondtam valakinek, szeretem a rajzfilmeket, legyen az szuperhősös vagy akár anime, egyből a fejemhez vágták, hogy mekkora dedós vagyok és visszaküldtek, hogy játsszak a tazóimmal egymagam. Hozhatnánk példának a vámpír kultuszt is. Pár éve még sátánista voltál, ha a kelleténél hangosabban ejtetted ki a szádon a vámpír szót, így inkább csendben maradtál. Manapság is érdemes hallgatni a dologról, mert a Twighlight fanatikus tinik fognak szétcincálni, ha közlöd velük, hogy az általuk bálványozott Edward bizony nem vámpír véleményed szerint, mert… Ezt akár órákig is sorolhatnám – nem csak azt, hogy mi volt régen gáz, de azt is, hogy miért ne nevezzünk egy csillámló szépfiút vámpírnak!

Manapság már más a helyzet. Többek között a LOL-nak (League of Legends) hála az esport fénykorát éli. Mindenki játszik, ha van hozzá tehetsége, ha nem. Korábban már említettem a vámpír mánia egy újabb szintjét, ami magával hozta a többi kultikus téma iránti érdeklődést is. Vérfarkas, boszorkány, faun, óriás és ork mind menő arcok a mai fiatalok számára! Szerepjáték? Naná, nem kell profinak lenned, az is elég, ha elmondhatod, már próbáltad. Ez többé-kevésbé elmondható az olvasásról is. Nem gond, ha nem olvastál végig egy könyvet sem, csak fogj kézbe egyet, fotózd le magad vele és tedd ki Instagram-ra a megfelelő hastag-gel ellátva.

Lehet ismét túlzásba estem, ennyire most sem vészes a helyzet. Trendet követő emberek mindig mindenhol lesznek, akik miatt sok esetben negatív kép alakul ki a társadalom nagy részében, mert az ilyenek sosem tudják, mit miért tesznek, csak mennek a többi után. Remélem mindenkinek átment az infó, hogy a nerdködés is egy irányzat, amit szintén követnek a hozzá nem értők. Előbb utóbb a terndvadászok megunják és valami új után kutatnak majd, hogy annak is hű követőivé válhassanak néhány hónap erejéig. Nem is érdemes hát több szót fecsérelni rájuk.

Beszéljünk inkább a valódi nerdökről, akiknek viszont nagyon jót tett ez a hirtelen jött rajongás a téma iránt. Többé már nem kell őket kiutálni, szóba lehet velük állni, mert ez tök divatos. Ahogy mondtam, ez elmúlik majd, de az első és legnehezebb lépést megtettük. Eddig az emberek nem is akarták a szürke egereket megismerni, mert bénának tartották őket. Manapság már nem ijeszt el senkit, ha azt mondjuk neki, a hétvégi programunk nem piálásból, hanem szerepjátékból állt ki. Aki eddig fintorgott a hobbink hallatán, az most visszakérdez: Mit jelent akkor ez pontosan? Mi pedig elmagyarázzuk, lelkesen és boldogan, hisz a kedvenc elfoglaltságunkról van szó. Ekkor talán ráébrednek, hogy ha ekkora szenvedéllyel képesek vagyunk beszélni róla, nem lehet olyan rossz dolog, ki kellene próbálni. Nem vagyunk egyformák, így nem biztos, hogy a kívülálló félnek is tetszeni fog, de úgy tud majd véleményt formálni, hogy tudja is, miről beszél és talán elnézőbb lesz az ilyen furcsa emberekkel szemben. Mert valljuk be, kívülről valóban furcsának tűnhet egy két nerd dolog.

Eddig elég tág körben beszéltünk a nerdségről, szűkítsük le kicsit a témát a szerepjátékra. A blogon többször is emlegettük már azt, hogy újra felfelé ível az a bizonyos mérő. Ennek egyértelműen egyik oka az, hogy manapság divatos, ha valaki kicsit különc. Ennek köszönhetően a valóban különc emberek a valóban különös szokásaikkal szépen lassan beleolvadtak a társadalomba, így már annyira nem is egyediek, de több lehetőségük van barátkozni, érvényesülni. Nem beszélve arról, hogy manapság egyre többen nevezik magukat nerdnek, így a szó mögött húzódó negatív tartalom is egyre inkább háttérbe szorul. Éljünk tehát nyugodtan a kifejezéssel és tudjunk magunkkal szemben kicsit kritikusak lenni, mert a negatív tartalomtól eltekintve a kifejezés még mindig arra irányul hogy valaki ezekhez a nem mindennapi elfoglaltságokhoz vonzódik és napi szinten ezzel foglalkozik. Nézzünk mélyen magunkba és tegyük fel a kérdést. Igazi nerdök vagyunk vagy csak szeretnénk tartozni valahová?