Amikor a szerepjáték szóba kerül,
a legtöbb embernek csinos, nővér ruhába beöltözött hölgyek és magukat nagyon
betegnek tettetett szeretők jutnak az eszébe. Nem is tévednek akkorát, hiszen
ez is a szerepjáték egy formája. Mi viszont nem ezzel a módozattal fogunk
foglalkozni, így akit feltüzelt a bevezetés, attól mélyen hajlongva kérünk
ezúton elnézést. A kedv azonban ne lankadjon, izgalmas vizekre evezhetünk,
bármely formáját próbáljuk ki a szerepjátéknak, angol nevén a role-playing
game-nek.
Az RPG – lásd fent a jelentést –
egy Amerikából, régi időkből származó játék műfaj, melynek lényege a
karaktereddel való azonosulás. A játékos, vagy más néven a kalandozó egy általa
megkreált, az aktuális világ rendszerének megfelelő karakter bőrébe bújik.
Rendben van, de milyen világban és kibe bújik bele? Az attól függ, milyen
szerepjátékról beszélünk. Több fajtája van, a legkedveltebbek közé tartozik a
fantasy, dark fantasy, de ismerünk nagy sikerű sci-fi játékot, vagy akár
post-apokaliptikus világban játszódót is. Lehetsz detektív, vagy ízlés szerint
egy horror film főszereplője. A paletta hatalmas, melynek csak a képzeletünk
szabhat határt.
Ez nem jelenti azt, hogy itt
nincsenek szabályok, épp ellenkezőleg. Minden játéknak meg van a maga
szabálykönyve, ez határozza meg az alapokat. A műfaján kívül tehát ez is
nagyban befolyásolja a játékélményt, de nem minden része szent írás, vannak
elemek, melyeken módosíthatunk, ha szeretnénk. Egységes azonban, hogy mi
alapján cselekszik a karaktered, mit milyen sikerrel teljesít és mire hogy
reagál. Részben persze rajtad múlik, de ahogy a való életben, itt sem minden
úgy alakul, ahogy te szeretnéd. Ebben a világban azonban nem sorsnak, hanem
kockának hívod ezt az erőt, mely nagy befolyással van tetteidre. A szerepjátszani
tehát dobókockák segítségével érdemes. Mindig az adott játék határozza meg, mi
az, amit kockával kell eldöntenünk és, hogy milyen módon. Akkor ne is kezdjek
bele, ha nincs megfelelő mennyiségű és fajtájú kockám? De! Van ugyanis egy
másik mozgatórugó, melyet KM-nek, tehát kaland mesternek hívunk.
A KM vázolja fel a világot,
melyben karaktered tengeti mindennapjait. Ő mondja meg mit érzékelsz, kivel
találkozol, mi van körülötted, mondhatni ő a szemed, füled, orrod, stb. Amit ő kijelent,
az úgy van, akkor is ha neked ez nem épp a legmegfelelőbb. Azt pedig minden
játékos jól tudja, hogy a mesélő annál boldogabb minél nagyobb slamasztikában
tudhatja szereplőit.
Van tehát egy mindent tudó, agyafúrt
kalandmesterünk, dobókockáink lehetőleg minél nagyobb mennyiségben és minél
több oldalszámmal és ott ülünk mi az asztal körül, nézzük egymást, mint a
félénk óvodások, mi kell még ahhoz, hogy elmondhassuk, mi most JÁTSZUNK? Karakterlap?
Nem árt, ha van, de elég egy üres papíros is, amire felfirkálom az adataimat.
Szabálykönyv? Az mindig jól jöhet, nem tudhatunk mindig mindet, de ilyenkor
akár improvizálhatunk is. És ha mind meg van és mi még mindig csak ülünk
egymással farkasszemet nézve? Ami elengedhetetlen, hogy akarj kimozdulni a
szürke világ valóságából. Akard átélni, milyen lehet vámpírnak, orknak vagy időszámításunk
után 10 785-ben született katonának lenni. Merj a karaktered szájával
beszélni, az ő agyával gondolkozni, és ami a legfontosabb, az ő szívével
érezni. Ha elsőre nem megy, ne aggódj, senki nem születik kalandozónak. Egy
hosszú folyamat, amíg megtanulsz úgy játszani, ahogy a profik, ettől
függetlenül élvezd a játékot, hisz ez a lényege. Szórakozz! Legyen élmény,
melyet a barátaiddal együtt élsz át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése